A mi falunk területén két önálló község létezett: Görgeteg és Kuntelep.
Görgeteg első okleveles említése 1360-ban Gurgeteg alakban fordult elő, majd 1535-ben már Görgeteg néven.
1840-ben római katolikus kápolnát, 1888-ban református templomot építettek.

Kuntelep 1902-1903-ban alakult. A veszprémi püspök parcelláztatta a birtokát, s ezt a földterületet a kunszentmártoni telepesek vették meg. A telepesek nagy része szegény, pénztelen ember volt. Vallásukat tekintve mind római katolikusok voltak. A kunszentmártoniak 1905. január 1-én kiváltak Görgetegből, s Kuntelep néven önálló községet alapítottak. Első egyesítésük 1940-ben történt, de 1946-banismét különváltak. Egészen 1981. december 31-ig tartott ez az állapot, ekkor azonban megszületett az Elnöki Tanács határozata, Görgeteg néven való egyesítésükről.

Iskolai adatok:
Görgeteg 1770-ben, 1773-ban, 1789-ben egy tanuló sem járt iskolába, pedig tanító volt a településen. Ebben az időszakban nem látta értelmét a nép a tudásnak. Az ingyen dolgozó jobbágynak mindegy volt, hogy tudatlanként dolgozik a földeken vagy sem. Nagy változás a XIX. században figyelhető meg. Az 1839-41-es időszakban van római katolikus és református iskola is.
1858-ban  Görgeteg 33 római katolikus vallású iskolaköteles gyermek élt:21 fiú és 12 leány. Az iskola állapota jó, mindössze egy helyiségből állt. Az oktatás délelőtt 3, délután 2 órát vett igénybe, a tanító neve: Bárdi Lajos. Magyarországon 1868 óta van iskolakötelezettség. A népoktatási törvény kötelezett minden magyarországi szülőt arra, hogy gyermekeit 6 éves korukban beírassa az iskolába és 12 éves koráig oda járassa. A törvény engedélyezte, hogy a falusi elemi népiskolában továbbra is elegendő lesz egyetlen tanító, mind a 6 osztály tanítására.
Ekkor a tanító 30 Ft-ot kapott fizetésként és 1 Ft-ot minden gyermek után. A népesség növekedésével kinőtték az iskolát és az egyszemélyes oktatást. 1905-ben Kaposvárott elrendelték  a faluban az iskola szervezését és eltörölték a tandíjat, de az 50 filléres beiratkozási díjat meghagyták. A község magára vállalta, hogy az iskola és a tanító lakáshoz szükséges telket a sajátjából megveszi. Kuntelep 1620 négyszögöl területet adott át  iskolai célra, de 20.000 aranykorona költséggel iskolát épített fel.

Az iskola alapításának éve 1907. Az iskola a Fő utcában állt, közel az állomáshoz.
Az első tanítók neve:

  • Kulman Ferenc 1907-ben nevezték ki
  • Simon István 1912-ben nevezték ki
  • Szondi Vilma 1917-ben kezdte meg szolgálatát.

A két község iskoláiról a következőket lehet olvasni az 1908-as Közoktatási tájékoztatóban:
Görgetegen 1 református és 1 római katolikus felekezeti iskola van 6 osztállyal. Mindegyikben 1-1 tanterem és 1-1 tanító végezte az oktatást. 1928-ban a kuntelepi iskolában már 2 tanteremben folyt az oktatás és 2 tanító foglalkozott a gyerekekkel. Az isklolában heti 4 órát tett ki a hitoktatás.
1945. augusztus 16-án megjelent rendelet, mely létrehozta a 8 osztályos általános iskolát, melynek működését az nehezítette, hogy az iskolák nagy része egyházi fenntartású volt. 1948-ban államosították az iskolákat. 1961-ben megindult az orosz nyelv tanítása, tanító: Szücs Miklós. 1963-ban bővíteni kellett az iskola területét 6 tanteremmel. Erre a növekvő létszám miatt volt szükség. Az építkezésben a szülők is kivették a részüket, pénz nélkül segédkeztek.

1964-ben egyesítették a két község iskoláját Kuntelepen, ekkor a tanköteles gyerekek száma 248 fő volt. 1969-től Rinyaszentkirályról is bejárnak az 5-8. osztályos tanulók. Ám még nagyon kevés a továbbtanulók száma, 1-10főt tett ki évente. Napjainkban minden gyerek továbbtanul.1964. július 1-én kapott a két község napközi otthonos óvodát. Az óvodások száma ekkor 30 fő volt. Az iskolai napközi is beindult 40 tanulóval. 1980-tól külön épület áll a napközisek rendelkezésére.


1947/48-as tanévben jött létre az úttörő mozgalom az iskolában, Kulcsár Ilona tanítónő segítségével. Legfontosabb foglalkozása a lányoknak a varrás, a fiúknak a sport volt.
1950/51-es tanévben a csapat felvette a Kossuth Zsuzsanna nevet. 1954-ben Ludán Imréné átvette a mozgalom irányítását.
Ma már nem működnek ezek a szervezetek, hanem átalakultak Diákönkormányzattá. Iskolánk egyre több átalakításon ment át:

  • 1974-ben bitumenes kézilabdapályát építettek
  • 1979-ben a világításkorszerűsítést végezték, megtörtént az óvoda, a napközi konyha kialakítása
  • 1980-ban a napközi átalakítása a Vasút utcában
  • 1982-ben központi fűtés és a vizesblokk kialakítása történt
  • 2008-ban az iskola teljes felújítása (vizesblokk felújítása, tantermek alapzatának cseréje, ajtók, ablakok cseréje)


Az Általános Iskola igazgatóinak neve 1948-tól:
1948-1952 Etele József
1952-1954 Etele Józsefné
1954-1958 Etele József
1958-1959 Ludán Imréné
1959-1961 Ludán Imre
1961-1966 Bekes Sándor
1966-1977 Matucza Tibor
1977-1992 Pápai József
1992-2002 Zab Lajosné
2002-2008 Somorjainé Pados Edit
2008-2012     Gelencsér János

2012-        Somorjainé Pados Edit

Asztali nézet